Mióta a tükör nélküli rendszerek átvették a fotóspiacot, a DSLR-ek szinte nekrológot kaptak minden nagyobb fotós portálon. A Canon és a Nikon csendben leállította a zászlóshajó tükörreflexes fejlesztéseket, a marketing teljes egészében a mirrorless felé fordult, és aki ma DSLR-rel jelenik meg egy fotós összejövetelen, az magyarázkodni kényszerül. Ideje néhány dolgot tisztázni.
Az optikai kereső amit egy DSLR ad, nem nosztalgia és nem is konzervativizmus — hanem egy fundamentálisan más kapcsolat a valósággal. Az OVF valós idejű, késleltetés nélküli, akkumulátortól független ablak a világra. Nincs EVF-lag, nincs fényerő-adaptáció sötétből világosba lépve, nincs pillanat amikor a kép „befagy” sorozatnál. Amit látsz, az van — most, nem 20 milliszekundummal ezelőtt. Mozgó alanynál, sportnál, madárfotózásnál ez nem technikai részlet: ez a különbség az éles és az elmosódott kép között.
Az akkumulátor-élettartam sem apróság, amit egy kézlegyintéssel el lehet intézni. Egy középkategóriás DSLR 800–1200 képkockát visz el egy feltöltéssel. Egy mirrorless ugyanabban az árkategóriában 300–500-at — jó esetben. Hosszú terepen, ahol nincs töltési lehetőség, vagy ahol a hideg gyorsan megeszi a kapacitást, ez a különbség nem kényelmi kérdés. Aki egyszer töltő nélkül maradt egy hegyi túra felénél, az pontosan tudja miről van szó.
Az ergonómia egy teljes test méretére van optimalizálva, és ezt nem lehet szimulálni griptoldattal. A mély, természetes markolat, a súlypontra tervezett egyensúly egy hosszú tele-objektívvel, a kézre eső gombok amelyeket kesztyűben is meg lehet találni — ezek évtizedes fejlesztés eredményei. Aki egész napot tölt kézben tartott géppel, az izomból tudja a különbséget.
És ott van az objektívpark. Használt DSLR-kompatibilis optikákból bőség van a piacon, töredékáron. Egy belépő szintű Nikon vagy Canon body ma fillérekért vesz, és profi üvegeket hajt — olyan darabokat, amelyek a natív mirrorless ekvivalenseiknek a sokszorosába kerülnek. A fotózás sosem volt olcsó műfaj, de a DSLR-ökoszisztéma ma az egyik utolsó hely ahol minőséget lehet venni anélkül, hogy az ember a vesét zálogosítaná el.
A DSLR nem elavult — csak kiment a divatból. Ez két különböző dolog, még ha az ipar mindent meg is tesz azért, hogy elfelejtessük a különbséget.