4. Nap. Kardjali: Szófiából már szemerkélő esőben indultunk. 90 km autópálya után, „finom” nyomásnak engedve, a biztos szarrá ázás tudata mellett is a nemzeti parkon keresztül vágtunk neki a maradék 240 km-nek. Nem bántuk meg. Az út kb felét eső nélkül száraz aszfalton tettük meg. Jelentem rendesen fel lett avatva a hátsó gumi, és ha a lábtartót nem is, de az új motoros cipőt azért odaértettem egy-egy pillanatra. Ilyen minőségű aszfalt, ennyi kanyar, ilyen gyér forgalom mellett, igazi motoros kánaán. Aztán esett… Aztán szakadt. Mi pedig röhögtünk az egészen. A legnagyobb esőben is megálltunk kávézni. Ami elázik, az ugye meg is szárad. Az út szélén ténfergő tehenek miatt kis híján átformáltuk egy A6-os hátulját, de végül minden rendben. Kardjali egész pofás kisváros. A helyi Lidl-ben vettünk vacsorát és némi alkohol terméket, melynek egy részét a hotel kertjében elfogyaszottunk. Egyébként Bulgáriát is elérte az infláció, csak ők még nem vették észre. Egy liter Staropramen 2 leva (401 Ft). Holnap Isztambul, 400 km autópálya. Tekintve, hogy a törököknél nagyon drága a pia, és nem is kapni csak néhány helyen úgy döntöttünk, hogy egy 0,7-es Jägert még el fog bírni az a motor. 🙂
