Hát, szép jó estét mindenkinek!
(Háttal nem kezdünk mondatot! – Mariann néni, 1989)
Nekivágtunk az idei túrának. Ha minden jól megy, kedden megérkezünk a Finn-öböl szélére, Tallinnba.
Az indulás kicsit nehezen ment. Kilenc óra lett, mire össze tudtuk szedni magunkat. Kb. az utolsó pillanatban leszavaztuk a nyári kabátot, tekintve, hogy majd 2000 km-t megyünk észak felé.
Első nekirugaszkodásra, megállás nélkül jöttünk Losoncig. Itt is csak az üzemanyag-probléma miatt kényszerültünk megállásra.
Napokkal ezelőtt kezdtük nézegetni az időjárást, és biztosak voltunk benne, hogy 10 napot esőben fogunk motorozni. Az első napot megúsztuk.
A Kis-lengyelországi vajdaságban, Újszandec mellett egy hegyvidéki méhész házban szálltunk meg. Mivel közel-távol nincs semmi, a 8 km-re lévő boltból szereztük meg a vacsorát és a mindennapi (s)örömet.
Osztottam-szoroztam. Kiderült, hogy majd’ 2400 Ft egy doboz híres lengyel ZUBR sör, a felvágottnak pedig 7000 Ft kilója. Egészen megdöbbentő árak… Ekkor Szandra óvatosan megkérdezte: „Te, ezek nem zlotyiban vannak kiírva?” De… 🙂
A nap fénypontja volt, amikor este végül lekerült a lábamról a szép új motoros csizmám. Emlékszünk a Terminator 1. fináléjára, amikkor a T-800-as a sérülései miatt már csak húzza a lábát? Nos kecsesebb volt a járása akkor, mint az enyém ebben a bőrcsodában – pedig olasz, nem spanyol.
A tanktáskát sikerült megint úgy megpakolni, hogy a műszerfalból semmit nem látok, de cserébe a dobozt most csak az ajánlott töltőtömegének 200%-ával pakoltuk meg.
A méhész házban egy idős hölgy volt a recepciós. Kiderült, hogy az AI tökéletes lengyel–magyar tolmács. Az egyetlen franciaágyas szobájuk technikai okok miatt nem elérhető, ezért ma külön ágyban alszunk.
Nem ez az egyetlen technikai akadály. Sem Vodafone, sem Telekom nincs. Ezt is a ház göthös wifijén próbálom megosztani.
Ma ez a 370 km elég jó volt nyitásnak.
Holnap egy Varsó melletti szállásunk lesz, Wyszkówban.
425 km ebben a csodacsizmában. Te jó isten!
Ha túléltem, holnap jelentkezem.